Dávid Zoltánnak, a HÉP-KRC vezetőedzőjének tett fel 13+1 kérdést a Kesport.hu.
1. Mennyire szereti Kecskemét városát?
Sok kötődésem van a városhoz, hiszen már fiatalabb koromtól kezdve sokat jártam ide az ifi-válogatottal edzőtáborozni, és már akkor megszerettem a város hangulatát. Kaposvár mellett ez a kedvenc városom.
2. Hogyan szokta motiválni a játékosait?
Megpróbálom nekik átadni azt a mentalitás, amit én is képviselek. Mindig arra tanítom őket, hogy legyenek céljaik az életben, hogy higgyenek magukban, és abban, amit csinálnak. A legfontosabb viszont, hogy sosem hagyom, hogy elfelejtsék, miért is edzünk minden nap. Azért, hogy mi legyünk a legjobbak!
3. Milyen hosszabb távú céljai vannak a jövőjével kapcsolatban?
A sport terén célom, hogy egy évnél tovább lehessek edző, hiszen engem ez a sportág nevelt fel, és ebben is szeretnék megöregedni. 27 év röplabda karrierem során sok mindent kaptam ettől a labdajátéktól, és, ha minden jól megy, még jó pár évig benne szeretnék maradni a körforgásban. Magánélet terén azt vallom, hogy nem szabad kapkodni, mert az ember a végén még lever valamit.
4. Mi a legnagyobb nehézsége, amivel napról napra meg kell küzdenie?
Mindenkinek lehetnek nehézségei az élet bármely területén. Nekem a legnehezebb, hogy a szüleim már nem élnek. Ez sokszor nehéz, de menni kell előre!
5. Mik a legfontosabb tulajdonságai, amiket a szüleitől tanult meg?
A szeretet, törődés és a kitartás. Mindig arra tanítottak, hogy soha ne adjam fel.
6. A röplabdán kívül milyen sportágakat kedvel?
Fiatalon nagyon szerettem az NBA-t nézni, valamint a nagyobb sporteseményeket, döntőket rendre követem, így a fociban, kosárban és kézilabdában is otthon vagyok. A lényeg, hogy labdajáték legyen.
7. Mi volt a legnagyobb nehézsége, amit játékos pályafutása során le kellett győznie?
A sérüléseim voltak a leghátráltatóbb tényezők pályafutásom alatt. Jellemző volt rám, hogy mindig mentem előre, és valami nagy bajnak kellett történnie, hogy ne vállaljam a játékot. Volt, amikor egy rossz diagnózis miatt egy éven keresztül úgy játszottam, hogy egy porc ki volt szakadva a térdemből. Megnehezítette nagyon a dolgomat az is, mikor becsípődött a derekam, de a meccs előtt kapott kellő mennyiségű fájdalomcsillapító ellenében pályára kellett lépnem. Hátráltató még, mikor majd egy éven keresztül nem kap az ember fizetést, vagy épp az, mikor külföldön kell teljesíteni távol az otthontól, de ilyen az élsport.
8. Mi a legnagyobb élménye röplabda karrierje során?
Legnagyobb élményem még fiatal koromból van, mikor 2001-ben kiutazhattam az Európa-bajnokságra, és válogatott csapattársa lehettem az akkori kiváló generációt képviselő játékosoknak. Mellettük felnőve nagyon sokat tanulhattam tőlük, ami meghatározta mind a mentalitásomat, mind az egész hozzáállásomat ehhez a sportághoz. Emellett természetesen szívesen emlékszem vissza a Kaposvárral elért bajnoki címeimre, kupagyőzelmeimre, valamint az osztrák bajnokságban elért aranyérmeimre.
9. Mi mindent köszönhet a röplabdának és a sportnak?
Az egész életemet a sportnak köszönhetem. Hamar kerültem bele a profik világába, így korán értek különböző elvárások, amiknek meg kellett felelni, hogy megérdemelten tartozhassak a legjobbak közé. A sport kiváló arra, hogy előbb megérjen az ember, és már fiatal korban máshogy gondolkodjon az életről, mint a korabeliek. A röplabda által váltam azzá, aki most vagyok. Mindig ösztönzött ez a sport, így a kitartás és az akarat mindig is bennem van, amik nagyon fontosak a mai élethez.
10. Van-e meccs előtti babonája?
Fiatalon nagyon sok babonám volt. Minden meccsre ugyanazt a fürdőnadrágot vettem fel, amire a nővérem első kislányának születési karszalagját kötöttem. A hazai meccsekre mindig ugyanazon az útvonalon mentem. Ahogy idősebb lettem kinőttem ezekből a babonákból, mert, ha ezeknek túl nagy jelentőséget szentelünk, akkor könnyen teherré tudnak válni.
11. Ha bárkit választhatna a világon, kit hívna meg egy vacsorára?
Szüleimmel vacsoráznék együtt még egyszer utoljára.
12. Hogyan töltődik fel egy hosszabb nap után?
Van egy csodálatos kiskutyám, akit hozzám közel álló személyektől kaptam ajándékba. Vele szoktam játszani, sétálgatni, tehát ő az, aki mindig feloldja bennem a hosszú nap fáradalmait.
13. Ki a kedvenc színésze/előadóművésze?
Nagyon sok színészt imádok, akiknek a filmjeiket felnőttem. Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger, Denzel Washington, Robert De Niro és Al Pacino tartoznak a kedvenc színészeim közé. Zene terén mindenevő vagyok, nagyon szeretem a retrot, a rapet és a hip-hopot is. Külföldiek közül Tupac és Eminem a nagy kedvenceim, míg magyar frontom nagy rajongója vagyok szinte az összes nagyobb magyar előadónak, így például Máté Péternek, és Zámbó Jimmynek is.
13+1. Melyik a kedvenc országa?
Olaszország, és természetesen a hazám, Magyarország.
